Magamról igen sokat tudnék beszélni, de rövidre fogom.

Sok negatív élményem van a régmúltból, egészen a gyermekkoromig visszamenően. Mindezeknek köszönhető az, hogy  természetesen gyenge és sokat betegeskedő kisgyermek voltam. No és nemcsak kisgyermek, hanem felnőtt koromban is kórházról-kórházra, műtőből- műtőbe , orvostól kuruzslóig mindent megjártam. Egyszer egy műtét közben halálközeli élményben is volt részem?! Ez zavaros a mai napig is, de szerintem a műtét utáni másnap eléggé erre utalt. Valami történt akkor, amit elhallgattak előlem.

2000. július 1-én hajnalban észrevettem, hogy a bal karom, kezem, ujjaim érzéketlenek. Pillanatok alatt felfogtam, hogy lebénultam. Ezután már úgy éreztem, hogy minden elveszett. Napokig, hetekig tartott ez a félelmekkel teli állapot, majd azt mondtam ELÉG volt! Élnem kell, mert gyermekeim vannak, feladatok, teendők várnak az életben, és ekkor tanultam meg, hogy soha nem szabad feladni. Elhatároztam, hogy a győztes én leszek, bármi áron. Tanulni kezdtem, megismerni magamat és másokat, bejárni a betegségtől az egészséghez vezető utat, ahol a testnek és a léleknek együtt haladva kell gyógyulni.
 
Kitanultam a pránagyógyászatot, és  mondhatom, erdeménnyel tudok segítni az embertársaim bajain, megértetve, hogy a gyógyító és gyógyuló közös akarata mindig javulásra, és sokszor teljes sikerre vezethet. Régi betegségimnek ez a gyógyszere, az életem így teljes.

Figyelmetekbe ajánlom a folyamatosan bővülő Hírek, érdekességek rovatot! Sok érdekessséggel találkozhattok